Kezdőoldal
Törtenelem
Képek
|
Körtvélyfája és az iskola történelme
Kötvélyfája a Maros bal partján terül el, a Marosvásárhely-Régen főút és vasút mentén. A vidék jelentös települése, közel kétezer lakóssal, jelentékeny gazdasági lehetőséggel. Közigazgatásilag Gernyeszeg községhez tartozik, egyházilag a Görgényi Egyházmegye egyik legnagyobb gyülekezete. A Falu első okleveles említése 1441-ből való. A körtvélyfáji iskola közel háromszáz éves. A református egyházi iskolaként kezd müködni, valószínü az 1700-as évek elején. 1739-től ismeretes a tanítók (iskolamesterek) neve: Nagy Zsigmond, Barabás József, Sandi Mihály, Dózsa János, Szoboszlai István, Jánosi Ferenc, Barabás József, Barabás Sámuel. Korondi János, Ercse János, Réthi Dénes, Szegedi Károly. Ez utóbbi müködik 1896-ban is amikor a faluban 249 tanköteles gyerek van , az összlakosság 1079 fő- 143 gyerek jár iskolába, 132 magyar és 11 román. El kell még mondanunk, hogy az 1653-1848 közötti időn a vásárhelyi református Kollégiumban tizennégy körtvélyfáji ifjú tanult, az elsőt 1772-ben írták be, Péterfi Sándor néven. Az 1910 és népszámlálás adatai szerint a falu felnőtt lakosságának 51% a ír és olvas, ez nagyobb mint az akkori Maros- Torda Vármegye átlaga, amely 42 %. Az első világháború után megalakul a román nyelvű iskola is, az ortodox egyház telkén épült tantermekben, a magyar nyelvű református iskola tovább működött. 1948-ban államosítják az iskolákat, I-VIII osztályos oktatás végig megmarad magyar nyelven, I-IV osztályban, pedig román nyelven. Megjegyzem, 1963-ig a VII általános volt kötelező. Az utóbbi évtizedekben mind többen végeznek liceumot, illetve főiskolát vagy egyetemet. Ennek köszönhető, hogy ma a Körtvélyfájai tantestület több mint fele helybeli. Örvendetes, hogy közöttük nagy a fiatalok aránya… (Gábor Attila nyomán, Népújság,2001 május 31 Csütörtök) A ’89-es változások után Körtvélyfáját is megkeresték a külföldiek testvérkapcsolat létesítése érdekében.
 A Baarn nevű hollandiai településsel került kapcsolatban a településünk. Először az egyházi elöjárókkal vették fel a kapcsolatot, aztán egyre szorosabb lett a kapcsolat a faluval. Különböző szakcsoportok alakultak, akik évente kétszer ellátogattak hozzánk. A találkozások, beszélgetések során kiderült, hogy a telepüülésnek mi mindenben segítségre lehetne ez a testvérkapcsolat. Ezért egy alapítványt hoztak létre, mely a "PRIETENIA" nevet viseli. Ennek keretében lehetségessé vált a támogatások hivatalos úton való levezetése. A baarni tanügyiek csoportja évente kétszer meglátogatta iskolánkat, amikor egyéni ajándékokat hoztak a gyerekeknek, és különböző felszerelésekkel látták el az iskolát (tanszerek, füzetek, színes papír, konvektorok). Anyagilag segítették a gáz bevezetését az iskolába. A rendszeres találkozások arról szóltak, hogy hogyan lehetne pótolni az iskola hiányosságait. Legnagyobb gondot ebben az időben a tanterem hiány okozott, ugyanakkor nem volt fizika- kémia labor, meg tornaterem sem. A ’90-es évek végén megszületett egy ötlet, hogy egy nagyobb méretű bővítéssel megoldható lenne ez a kérdés, ha az iskolaépület újabb szárnyára (a 60-as években épült) emeletet húznak. Ez idő alatt Baarnban a „Baarn Helpt Peris” Alapítvány egy sorozatgyűjtési akciót szervezett, így sikerült összegyűjteniük 120. 000 Gouldent. Ezt az összeget jelképes takarékjegy formájában átadták az iskola vezetőségének. 1999-ben a körtvélyfájai tantestületkéréssel fordult a Helyi Tanácshoz, és a „Prietenia” Alapítványhoz nagy gyermeklétszámra, valamint az iskola hiányosságaira hivatkozva kérte az iskolabővítés támogatását. A hollandok javaslatára elkészült egy projekt, a bővítést illetően, amit a Prietenia alapítvány készített el. Szóban megegyeztek, hogy a Prietenia elvállalja a munkálatok levezetését. 2001-ben ezt a közösen kidolgozott tervet benyújtották a Helyi Tanácshoz, és a Megyei Tanácshoz, melyhez a 120 ezer Gulden-es adománylevelet is hozzácsatoltak, amit a Holland testvérek támogatásából nyertek. Együttműködési szerződést kötöttek a Helyi és a Megyei tanáccsal a felújítási terv megvalósítása érdekében.
|
BluePink 